Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.
Home Blog, Fórum, Link Árajánlat adás vs APQP
( 6 Szavazatok )

T. MIBI!

A kérdésem a következő:

Amikor a Vevőnek árajánlatot adunk akkor előzetesen számos kérdésre választ kell adnunk ill. számos feltételt vizsgálunk, amelyek egyben az APQP folyamat kezdeti fázisában is megtalálhatók (rajzok / specifikációk átvizsgálása, műveletterv elkészítése, beszállítók meghatározása (körvonalazása), vizsgálatok megtervezése, új berendezések és eszközök meghatározása, stb...)

Ez azt jelenti, hogy az "árajánlat adás" folyamata az APQP része? Ha igen, hogyan illeszkedik? Továbbá: ismerve a feldolgozott árajánlatok és azok megvalósulásának (tényleges gyártásba vitelének) számszerű arányát, ilyen módon az árajaánlat adásnak mint kezdeti "minőségtervezésnek" az erőforrás igénye túl nagynak látszik!!!???

Kérem szíves véleményüket:

Üdvözlettel,

Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Igen, az árajánlat adása az APQP része. Bár az APQP kézikönyv általánosan csak projekt meghatározásról beszél, ez a fázis az autóipari alkatrészbeszállítóknál javarészt egybeesik az árajánlat kidolgozása során elvégzett tevékenységekkel és kidolgozott dokumentumokkal.

Az árajánlat kidolgozása során meghatározott paraméterek, mint a folyamatterv, alkatrész (beszállítói) lista, vizsgálatok, berendezés és szerszámlista, humán erőforrás, stb. keretet és célt adnak a jövőbeni termékbevezetésben és gyártásban elérendő mérőszámokra, illetve a cég számára az APQP folyamat tervét adják. Maga az APQP mint projekt ennek a tervnek a megvalósítása. Ha nem jó a terv, nem jó a megvalósítás akkor a tervezett célok nem jönnek, a menedzsment nem lesz elégedett.

Mondhatjuk úgy is, hogy az ajánlat kidolgozásának folyamata nemcsak része, hanem alapja az APQP folyamatnak.

Az árajánlat idején feltételezett gyártási paraméterekhez, tervezett költségekhez képest, a projekt megvalósítása során bekövetkező eltérések a termék előállítási költségét befolyásolják, változtatják. Ez a változás persze lehet jobb esetben költségcsökkentő, de lehet költségnövelő hatású is. Ebből a megállapításból két dolog is következik. Az első az, hogy a lehető legpontosabb költség számítás érdekében az árajánlat adási folyamatra az ajánlat adásra rendelkezésre álló idő függvényében mindig megfelelő mennyiségű erőforrást kell biztosítani, a második, hogy a lehető legnagyobb felkészültségű, az adott gyártási technológia területén legnagyobb tapasztalattal rendelkező embereknek kell azt vezetniük. Amennyiben ez így történik, akkor a megvalósult projektek nagyobb eséllyel realizált nyeresége nagyságrendekkel magasabb lesz, mint a meg nem valósult projektek megfelelő tervezésére fordított költségek. Hiszen sosem tudhatjuk, melyik árajánlatból lesz megvalósult projekt.

Üdvözlettel,

Virág Zoltán

 

 

 

Csak regisztrált felhasználó szólhat hozzá!