Kedves Nóra!

Talán a legfontosabb az átállásra való felkészülésnél, hogy az ISO 9001:2008 nem tartalmaz új követelményeket az előző verzióhoz képest. Csak kisebb változtatások történtek az új verzióban, melyek célja a fogalmak, követelmények tisztázása, egyértelműsítése, illetve finomítása. Az előző évek tapasztalatainak beépítése mellett a változtatások két fő oka a könnyű és egyértelmű honosíthatóság és a kompatibilitás növelése az ISO 14001:2004 szabvánnyal. Ez azt jelenti, hogy az átállás kisebb méretű, mint az előző (2000. évi) verzióra való átállás, de a sikeres átállás érdekében mindenképpen szükséges átvizsgálni az irányítási rendszer szabályozását, és a szükséges változtatásokat végrehajtani.

A teljesség igénye nélkül, és csak a lényegesebb változtatásokra koncentrálva, a következő részeket ajánlanám a figyelmébe:

Már a bevezetésben megjelent a “szervezet környezete, ennek a környezetnek a változásai és ezzel a környezettel kapcsolatos kockázatok “, minek értelmében a szervezetet környezetével együtt kell vizsgálni.

A vevői és jogszabályi követelmények mellett megjelent az “egyéb szabályozó követelmények” is.

A második bekezdésben az “azonosítania” helyett a “meghatároznia” került, ami azt jelenti, hogy a folyamatokat nemcsak azonosítani, hanem  definiálni is kell. Ez a módosítás ugyancsak megjelenik a negyedik fejezetben.

A negyedik fejezetben a külső erőforrás igénybevételével elvégzett folyamatok (kiszervezett folyamatok) esetében, ha a folyamat hatással van a termék követelményeknek való megfelelésére, akkor a szervezetnek biztosítania kell az ilyen folyamatok felügyeletét.

Az 5.5.2 pont szerint a vezetőség képviselője a “szervezet vezetőségének egy tagja” kell legyen. Ez azért lényeges, mert a megfelelő felelősségi és hatáskör érdekében a feladatot nem lehet delegálni alsóbb szintre, illetve külső megbízottra.

A 6. fejezetben az infrastruktúra tartalmazza az “információs rendszereket”. Ugyanitt a szabvány pontosít a munkakörnyezetet illetően.

A 7. fejezet szerint a kiszállítás utáni, a termékre vonatkozó vevői követelményeket is meg kell határozni. A megjegyzés szerint ide tartoziknak a garancia keretében végzett tevékenységek, szerződéses kötelezettségek, mint pl. karbantartási szolgáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások, mint pl. újrahasznosítás vagy végső megsemmisítés.

A 7.5.4 pont szerint “A vevő tulajdona tartalmazhat szellemi tulajdont és személyes adatokat is.” Ez esetben meg kell oldani az adatok, illetve a szellemi tulajdon védelmét.

A 7.5.5 pont szerint a terméket kell megóvni a termék követelményeknek való megfelelés érdekében.

A 7.6 a) alpontja szerint a mérőberendezéseket “kalibrálni vagy hitelesíteni kell, vagy

mindkettőt el kell végezni” – lehet, hogy egy berendezést kalibrálni és hitelesíteni is kell. Ugyanakkor a szabvány már mérőberendezésekről, és nem mérőeszközökről beszél, és megjelenik a számítógépes szoftver is mint mérőberendezés.

A vevői elégedettség felmérésénél a vevő benyomása helyett az  észlelésről ír, de ami lényegesebb, a 8.2.1 pont megjegyzés részében olyan forrásokat jelöl meg, mint “felhasználóivélemény-felmérések, meghiúsult üzletekkel kapcsolatos elemzések, köszönetnyilvánítások, garanciális panaszok és kereskedői jelentések”. Talán a legfontosabb itt a “felhasználó” megjelenése, hiszen nagyon sok esetben a vevő nem azonos a felhasználóval.

A 8.2.2 pont szerint a belső auditon feltárt nemmegfelelősségek esetében minden helyesbítést és helyesbítő intézkedést meg kell tenni a nemmegfelelősségeknek és azok okainak kiküszöbölésére – az okok kiküszöbölésével az nemmegfelelősségek újbóli előfordulását is meg kell akadályozni.

A 8.2.4 pont szerint az elfogadási kritériumoknak való megfelelés bizonyítékát meg kell őrizni, és a feljegyzéseken fel kell tüntetni azokat a személyeket, akik a termék kibocsájtását engedélyezik.

Üdvözlettel,

Pap Zoltán